Blog

Latitudes kedvencei:

Összes címünk

Magyar irodalom

Tankönyvek és szótárak

Akciós könyvek

Hasznos Információk

Hasznos információk

JOGI NYILATKOZAT
ÉS ADATVÉDELEM

2018.11.14.

Találkozó Laetitia Colombanival

2018. október 18-án Laetitia Colombani, A hajfonat (Grasset, 2017, Kossuth kiadó 2018, ford. Borsi Éva) című regény szerzője volt a Latitudes könyvesbolt vendége. A szerzővel a könyvesbolt munkatársa, Oszkó Edina beszélgetett. Az est borkóstolóval indult, a regény egyik hősnője, Guilia tiszteletére egy 2015-ös Kaid Sauvignon blanc Alessandro di Camporeale szicíliai bort kóstolhattak a vendégek az In Vino Veritas borkereskedéstől.

Forgatókönyvíróból regényíró...

Az est során Laetitia Colombani először forgatókönyvírói és regényírói munkájáról beszélt. Több mint tizenöt éve dolgozik forgatókönyvíróként, rövidfilmeket és nagyjátékfilmeket ír, és ezen kívül színházaknak is dolgozik, legutóbb France Gall előadásán dolgozott.
A regényírásban az írás szabadsága és a személyes hangvétel vonzotta. A világ különböző pontjain élő nők sorsáról akart beszélni, és ehhez a regényforma tűnt számára a legalkalmasabbnak. A forgatókönyv számára nem szépirodalmi mű, hanem filmtechnikai eszköz, amelynek rendkívül pontosnak, átláthatónak kell lennie ahhoz, hogy mind a rendező, mind a színészek dolgozni tudjanak vele. Szerinte egy filmben rendkívül nehéz a szereplők belső világát megjeleníteni, a regény világa azonban lehetővé teszi a befelé fordulást, nyelve pedig a szépirodalmi stílust.
A regényen keresztül a nyelvvel, a szavakkal szeretett volna dolgozni, költőiséget és zeneiséget adva a szövegnek, ami a forgatókönyvben nem lehetséges. A szerző számára nagyon fontos a költészet, ő maga kamaszkora óta rendszeresen ír verseket.

Első regénye: A hajfonat

A regényírás során elsősorban két filmből merített ihletet: a mexikói Alejandro Iñarritu Babel és Michael Cunningham Az Órák című filmjéből. Mindkét film három különböző szálat fon egybe.
A regény kiindulópontja egyfelől egy közeli barátnője betegsége, másfelől az indiai nők helyzete volt. Három főhősnőjét három különböző kontinensen akarta elhelyezni: Smitát Indiában, Guilát Szicílián és Sarah-t Kanadában. Szicíliára azért esett a választása, mert társadalma – nyugat-európaisága ellenére – tradicionális és patriarchális.
A regényírást hathónapnyi kutatómunka előzte meg, amely során Laetitia Colombani ellátogatott mindhárom országba. A kézirat végül négy hónap alatt készült el. Barátai tanácsára öt kiadóhoz is elküldte. Juliette Joste a Grasset könyvkiadótól két nappal később felhívta, elolvasta a kéziratot, és számos változtatást javasolt, egyelőre szerződés-javaslat nélkül. Megfogadva a kiadó tanácsait, Laetitia Colombani átdolgozta a kéziratot, ám mindvégig bizonytalan volt benne, hogy könyvét végül kiadják-e. Juilette Joste szerint a regény három része nem volt egyensúlyban, Smita történetét jobban kidolgozta a szerző, mint a másik két történetet, Sarah része pedig túlságosan a betegségre összpontosított. Ekkor határozta el, hogy kanadai hősnőjét az ügyvédek világában szerepelteti, amelyet jogász férjén keresztül jól ismer. Ezt a részt végül teljesen újraírta, majd a javított kéziratot elküldte Juliette Joste-nak. A kanadai rész újraírásával viszont Guilia története került háttérbe, ezért ezután ez a rész került átdolgozásra. Az első változatban a szicíliai rész hősnője egy 50 év körüli hölgy volt, egy parókakészítő vállalkozás tulajdonosának a felesége, aki, miután férje balesetet szenved, összeomlik. Laetitia Colombaninak, elmondása szerint, a szicíliai rész megírása volt a legnehezebb feladat. Guilia története a szikh férfi, Kamal megjelenésével vált véglegessé. A történetben szereplő paróka-műhely valóban létezik.
A beszélgetés során a szerző mindhárom szereplőről felolvasott egy-egy részletet. Sarah-ról a szakmai sikereit, Giuliáról a könyvszeretetét bemutató részt. Nagyon fontos volt számára, hogy szereplője könyveken keresztül szerezze meg a műveltségét – a könyvek édesanyja révén, aki 35 évig volt könyvtáros, nagy szerepet játszanak az életében. Miután Indiában közelről megfigyelte az Érinthetetlen nők helyzetét, akik nagy részének latrinapucolás a munkája, sokat gondolkodott rajta, hogyan fejezhetné ki leginkább az együttérzését irántuk. Amikor a kislányát elkísérte az első napján az iskolába, akkor született meg benne a gondolat, hogy indiai hősnője egy hatéves kislány édesanyja lesz. Számára Smita elsősorban anya, aki jobb sorsot szeretne a lányának, mint ami ő magának jutott, ezért is szeretné, hogy iskolába járjon. Szerinte van valami egyetemes érzés abban, amikor a szülő először engedi el a gyereke kezét az iskolában. Smitáról ezért azt a részt olvasta fel, amikor lányát elkíséri az iskolába.



 

Regényíróból rendező

Regényírás közben nem gondolt arra, hogy a történetből film is készüljön. De – ahogy mondta: szakmai ártalom – a képi gondolkodást nem tudta félretenni. Még a regény sikere előtt több produceri ajánlatot is kapott, azzal a felkéréssel, hogy készítse el a film forgatókönyvét és rendezze meg a filmet. Először másikba esett, majd arra gondolt, ha ő nem vállalja el, akkor valaki más fogja, ami mindenképp csalódás lenne, hiszen számos ötlete volt már. Mivel nagyon kötődött a szereplőihez, örült, hogy folytathatja velük a munkát.
Az adaptáción – ami teljesen hű marad a regényhez – egy forgatókönyvíró barátnőjével dolgozik. Megkérte férjét, hogy olvassa el a forgatókönyvet, - és jó jel! – ugyanazokon a részeken sírt, mint a regényben. A filmet a könyvben szereplő három országban fogják forgatni. Mivel saját regényét filmesíti meg, nagyon szabadnak érzi magát a forgatókönyvírásban. A filmhez hozzá kell majd tennie jeleneteket, hiszen mindaz, ami a narrációban elmondható, nem biztos, hogy a film képi világa képes megjeleníteni.
A forgatást 2019-re tervezik, ezért hamarosan Indiába utazik terepszemlére: szeretné végigcsinálni két hősnője útját Visnu templomáig. Kíváncsian várja a szereplőválogatást, különösen Smita szerepére, amelyre indiai, ha lehetséges, Érinthetetlen nőt szeretne választani. Saját magának egy kisebb szerepet szán a filmben, talán a kanadai részben, az ügyvédi irodában, vagy egy kórházi jelenetben. A forgatást az éghajlati viszonyokhoz igazítva körülbelül egy évre tervezik: a szicíliai részt nyáron forgatják, a kanadait ősszel és télen, az indiait pedig, ha el akarják kerülni az esőzéseket és a forróságot, februárban kell.
 

Feminista regény?

Laetitia Colombani nyíltan kiáll a nők mellett, szeretné, ha nők és férfiak között valóban egyenlőség lenne, nem bánja, ha ebben a tekintetben feministának mondják a regényét. Viszont nagyon fontos számára, hogy feminizmusa pacifista feminizmus, amely csak férfiak közreműködésével és politikai döntésekkel valósulhat meg. A film világában lépten-nyomon megtapasztalja a férfiak és nők bérezésében lévő különbséget. Érthetetlen számára, hogy ugyanazért a munkáért egy férfi 40%-kal többet keressen, mint egy nő. Elismeri, hogy a ’60-as években sok minden megváltozott, de azóta mintha stagnálna a fejlődés. Problémának tartja, hogy a mai társadalomban nehéz a nőknek megtalálni az egyensúlyt a család és a munka között, ami jelentős mentális terhet ró rájuk. Mióta megszületett a lánya, gyakran teszi fel magának azt a kérdést, „mi lett volna, ha?”.
Mindhárom hősnője hasonlít rá valamiben: éppúgy, mint Sarah, ő is sikeres nő, édesanya, akinek gyakran van bűntudata, ha nem tud elegendő időt és figyelmet szentelni a családjának, még akkor is, ha sokat van a hétéves kislányával – aki egyben A hajfonat gyerekverziójának első olvasója is.
A hajfonat gyerekverziója a Grasset kiadónál 2018 novemberében jelenik meg.

Budapest, 2018. október (Franck Mercier, forditás: Oszkó Edina)

Laetitia Colombani forgatókönyvíró, rendező, színész és író. Rövidfilmeket és nagyjátékfilmeket készít. Első nagyjátékfilmje a Szeretni bolondulásig című film (2002), Audrey Tautou-val, Samuel le Bihannal és Isabelle Carréval a főszerepben. A hajfonat az első regénye, amely a Grasset kiadónál 2017-ben jelent meg.

2018.09.06.

Tanévkezdés - 2018. Szeptember

Itt a szeptember, így mi is visszatértünk a szokásos nyitva tartási időnkhöz. Lassan az összes iskola és diák kézhez kapja tankönyveit, mi pedig készülhetünk az őszi irodalmi programjainkra.

Nyitvatartás

Hétfőtől péntekig 10-től 19-ig és szombaton 10-től 14.30-ig örömmel látjuk Önöket.

Egy könyv - Egy bor

Az Egy könyv - Egy bor, borkóstolóval egybekötött irodalmi estjeink októbertől újraindulnak.
Első vendégünk Laetitia Colombani lesz, és A hajfonat című könyvéről fogunk beszélgetni vele.

"Rentrée littéraire" - Újdonságok

Október közepéig 381 franciául írt regény, ebből 94 első könyves, és 186 külföldi regény jelenik meg Franciaországban. Nyarunkat többek között azzal is töltöttük, hogy elolvassuk egy részüket és kiválogassuk közülük, amelyeket szívesen ajánlanánk Önöknek a boltban.
Ha olyan címet szeretnének rendelni, ami jelenleg nincs a boltban, írjanak nekünk!
 

Manuels scolaires (LFGEB)

Comme chaque année, un certain nombre de manuels sont en rupture de stock depuis quelques semaines. La raison principale de ces ruptures vient des géants de la distribution de livres, qui ne sont pas des libraires, qui engrangent d'énormes stocks avant la rentrée et qui renvoient les invendus aux éditeurs en septembre. Ces invendus doivent parfois être détruits parce qu'ils ne sont plus en état d'être vendus.
Nous suivons la situation de près et faisons tout ce que nous pouvons pour que ces livres arrivent dès que possible.
Nous remercions ceux qui attendent des manuels de leur patience et compréhension.

A l'heure où nous écrivons, les manuels suivants sont en cours de réimpression :

  • Odyssée, Manuel de mathématiques, Premiere S, éd. 2011

  • Physique-Chimie, Manuel, Grand format, Premiere S, éd. 2011

  • Sciences de la vie et de la terre (SVT), Manuel, Format compact, Premiere S, éd. 2011

  • Indice, Manuel de mathématiques enseignement spécifique, Petit format,Terminale ES/L, éd. 2012

  • Sciences sociales et politiques (SSP), Manuel, Terminale ES, éd. 2015

  • Histoire, Manuel, Terminale ES/L, éd. 2014

2018.04.16.

A Független Könyvesboltok éjszakája

Idén április 20-a, péntekre esik ez az ünnep. A hivatalos dátum egyébként április 23-a, Szent György napja. Ehhez a dátumhoz kötődik a könyv ünnepe nemzetközi szinten, az UNESCO ugyanis ezt a napot nyilvánította a „Nemzetközi Könyvnappá”.  Ez a nap egyben Shakespeare és Cervantes születésnapja is. Nálunk ezért van a Nemzetközi Könyvfesztivál ebben az időpontban, és ehhez kapcsolódik a Független kis könyvesboltok éjszakája, amikor 24 kis bolt éjfélig várja olvasóit különféle programokkal.

Nemzetközi szinten ez egyben a szerzői jogok napja is. Közel 80 ország ünnepli ezt a napot a világon.

Sárkányölő Szent Györgyről talán már mindenki hallott. Ő egy 3. századi lovag volt, aki a középkorban vált szentté, a Legenda Aurea óta vonult be a keresztény kultúrkörbe, és azóta több ország és város, többek között Anglia, Portugália és Katalónia védőszentje. A legenda szerint egy líbiai várost szabadított meg a sárkánytól. A sárkánynak először csak állatokat áldoztak, de később emberáldozatokat is követelt. Amikor a király leánya, egy gyönyörű hercegnő került sorra, György leszúrta a sárkányt. A sárkány vére a földre cseppent, amelyből azonnal egy rózsabokor sarjadt ki. Hogy enyhítse a hercegnő rémületét, György leszakított egy rózsát és a hölgynek adta. Cserébe egy szerelmes verset kapott, amely később a hagyomány kialakulásakor könyvvé változott.

Ez a legenda él tovább. Katalóniában április vége hatalmas könyv és rózsaünnep, de Európa szerte kb. 500 olyan könyvesbolt működik, ahol ezen a napon a megvásárolt könyv mellé rózsát kapnak ajándékba az olvasók. Így lesz ez idén a Latitudes könyvesboltban is itt Budapesten, illetve azokban a kis könyvesboltokban, akik örömmel csatlakoznak ehhez a szokáshoz.

Nálunk a Kis Könyves Éjhez 12 budapesti és 12 vidéki könyvesbolt csatlakozott.

Azért fontos ez az ünnep, hogy felhívjuk a figyelmet ezekre a kis, független könyvesboltokra, mert ezek a könyvesboltok egyben a minőség zálogaként is szerepelnek. Szemben a nagy üzletláncok személytelen könyváradatával vagy a nagy internetes web áruházak algoritmusok alapján működő rendszerével, ezek a könyvesboltok:

  • saját, önálló és tudatos válogatás alapján állítják össze kínálatukat
  • nem függenek kiadóktól, kiadói csoporttól, sem semmilyen más gazdasági érdektől
  • szakmailag képzettek, tájékozottak, az ott dolgozók rengeteget olvasnak, ezáltal
  • nagy szerepük van az egyes könyvek megismertetésében, népszerűsítésében és egyben az értékek megőrzésében is, hisz egy könyvet, amit valaki értéknek gondol, évek múlva is ajánlani fogja és nem csak a megjelenés pillanatában
  • személyes kapcsolatuk van az olvasóval
  • sokszínűek és megismételhetetlenek…
Ezeknek a kis könyvesboltoknak a fennmaradását támogatni kell, mert olyan értékeket közvetítenek, és olyan dialógusokat teremtenek, amelyek nélkül sokkal szegényebb lenne a kulturális életünk.

Idén egy író, egy költő és egy zenész lesz a vendégünk a Kis Könyves Éjen.
Mathias Énard Goncourt díjas íróval a most megjelenő Iránytű c. könyvéről fogunk beszélgetni.
Mivel ennek a könyvnek a mesélője/narrátora egy orientalista zenetörténész, hívtunk egy klarinétművészt is, Puskás Leventét, hogy zeneileg aláfesse a beszélgetést, amelyre egyébként a regény műfordítóját, Tótfalusi Ágnest is meghívtuk.
Guillaume Métayer költő lesz még a vendégünk. Ő József Attila, Petőfi Sándor, Tóth Krisztina avatott franciára fordítója, most pedig magyarul megjelent Türelemüveg című könyvéről fogunk beszélgetni vele. Az ő verseit olyan költők fordították magyarra, mint Lackfi János, Kemény István vagy Tóth Krisztina.

2018.03.16.

Serge Bloch

Serge Bloch francia rajzoló/illusztrátor ezerféle dologgal foglalkozik. A műfajánál fogva tiszavirág életű napilapok (azon belül mondjuk a legjobbak: New York Times, Washington Post, Le Monde, Libération és még sorolhatnám) cikkeinek illusztrálásától a könyvek könyvének, a Bibliának a rajzban való elmeséléséig, a reklámipartól a könyvkiadásig ezer helyen jelenik meg a kéznyoma, és az a különleges benne, hogy stílusára, akármit is csinál, azonnal ráismerünk. Budapesti látogatása során azt a kérdést is feltettük neki, honnan indult az út a világhír felé.„Lusta gyerek voltam, de korán elkezdtem rajzolni. Valójában egész életemen keresztül rajzoltam. Gyerekkoromban csak az öröm kedvéért, később pedig, amikor még fogalmam sem volt, hogy mi leszek, ha nagy leszek, Claude Lapointe műhelyében, és a Strasbourgi Iparművészeti Főiskolán jöttem rá, hogy ez akár a munkámmá is válhat, hogy ebből akár meg is lehet élni.”Az út tehát Alsace-ból Párizsba vezetett, ahol a Bayard kiadónál kezdett el félállásban dolgozni, majd ennek a kiadónak lett a művészeti vezetője. De munkássága nem maradt a kiadó határain belül. Mintegy 300 könyv képeinek megrajzolása fűződik a nevéhez. Tudatosan kerülöm az illusztrálás szót:„Rajzolok, tehát vagyok. A ceruzám gondolkodik, én csak követem. És figyelek. Ha vicces lesz, beszédes és van mögötte gondolat, megtartom. Ha nincs, elvetem. Ezért mondom inkább azt, hogy rajzolok, nem pedig illusztrálok.”

Arra a kérdésre, hogy kik hatottak a munkásságára, gondolkodás- és kifejezésmódjára, nehezen válaszol. Rengetegen persze, de több óra lenne felsorolni. Azért íme néhány név: André Francois, Wilheim Steig, Saul Steinberg, Topor, Sempé, Chaval… Ja, és Réber László miatt kezdett el rajzolni, ezt azért nagy örömmel emelném ki. 2005-ben David Cali küldött neki egy egy gépelt oldalas szöveget. Ebből a szövegből szeretett volna egy könyvet. És akkor azt gondolta, hogy most megpróbál egy olyan könyvet készíteni, amilyet ő szeretne valójában. Először életében nem megrendelésre. Nem érdekelte, hogy tetszeni fog-e vagy megfelel-e akármilyen elvárásnak, csak az, hogy legyen benne valami új és friss. Ez volt a Moi, j’attends. Kivételes könyv született – az életről. Itt már megjelenik a védjeggyé vált stílus.

„Mindig a vonalból indulok. Szeretem, ha valami egyszerű, nem nagyon kellenek színek. Néha fotóval ötvözöm a rajzaimat. Paul Rand egyszer azt mondta: „Ne próbáljatok eredetiek lenni, csak jók.” A spontaneitást szeretem. És a szabadságot. Fontos, hogy ne legyen szűrő a befogadásban”.
Könyvek, sajtó reklámvilág, kommunikáció, tanítás – tennivaló mindig akadt, a 2000-es évek közepétől idejét már Párizs és New York között osztja meg.
Aztán egy nap, Frédéric Boyer azzal az ötlettel keresi meg, hogy alkossanak együtt egy könyvet, méghozzá meséljék újra a Bibliát. „Soha nem fogjuk megtudni, hogyan is kezdődött minden”- ez volt a szlogen.

„Amikor Frédéric először beszélt nekem erről egyszerűen nem is értettem, miért éppen velem akar dolgozni. Nem vagyok hívő, katolikus pláne nem, egy kis alsace-i zsidó közösségből származom. Nekem az Ószövetség történetei a gyerekkoromat jelentik. Ismertem ezeket az elbeszéléseket… és hirtelen rádöbbentem, hogy lenne kedvem újra elővenni őket és foglalkozni velük. Nem tűnt könnyű feladatnak, de már elég öreg vagyok, végül is, mit veszíthetek, gondoltam. Visszatértek az emlékek, amikor 8-10 éves koromban egy rabbi járt a közösségünkbe. Végtelenül művelt és intelligens ember volt, nagyon szerettem. Stencilpapíron rajzokat osztogatott, miközben beszélt, és mi színeztünk, mialatt hallgattuk a történeteket.”
Frédéric Boyer nem először dolgozik a Bibliával. 2001-ben szintén a Bayard kiadónál az ő vezetése alatt készült el a legújabb francia fordítás, huszonhét exegéta és húsz kortárs francia író közreműködésével, amit az Írók Bibliájának is neveznek. A cél akkor is hasonló volt: nyelvileg közelebb hozni a könyvet a mai olvasókhoz.
Tulajdonképpen, most is valami hasonlóról van szó. A Biblia akkor él, ha újra és újra elmeséljük. Hiszen az emberiség folyamatosan ugyanazokat a történeteket ismétli: identitáskeresés, férfiak és nők kapcsolata, a konfliktusok eredete és kezelése, a száműzetés és a migrációk története, mind-mind ősi történet és egyben nagyon is mai és aktuális.
Frédéric Boyer azt mondja erről a könyvről, hogy ez nem egy Biblia, hanem egy olyan könyv, amivel olyan kérdéseket tehetünk fel, amelyeket a Biblia tesz fel nekünk, és amelyek a mai napig aktuálisak. Ahhoz, hogy erre képesek legyünk, be kell hatolnunk a szövegek intelligenciájába. Mert sokszor olyan kérdésekkel állunk szemben, amelyeket nem értünk. A Biblia nem a válaszok, hanem a jó kérdések könyve. A Biblia újramesélése hatalmas narrációs munka. A narráció lelke pedig az interpretáció.
A parafrázis elkerülése végett szükség volt a héber szöveg alapos tanulmányozására is.
Amikor Frédéric Boyer kiválasztotta és megírta azt a 35 ótestamentumi történetet, amely végül bekerült a könyvbe, nem csak a saját letisztult, egyszerű és poétikus szövegét küldte el Serge Blochnak, hanem megjegyzéseket, magyarázatokat is fűzött hozzá, hogy a rajzok is hűen kapcsolódjanak a történethez, hogy önálló kifejezéssel is bírjanak.
Amikor például, immáron együtt Noé történetét mesélik el, akkor eltérnek a kliséként ismert, hagyományos bárkaábrázolástól. Ha Noé nevét meghalljuk, általában egy nagy hajóra gondolunk, tele állatokkal. Pedig a héber szövegben egy dobozról van szó. Serge Bloch úgy ábrázolja ezt a dobozt, amint hánykolódik a tengeren, hogy a törékenységet hangsúlyozza. Hogy az emberiség rettenetesen törékeny és esetleges módon szabadult meg a végső pusztulástól.

Egy másik példa Szodoma és Gomora története. Ezeknek a városoknak a hiedelemmel és a klisékkel ellentétben nem azért kell pusztulnia, mert erkölcstelen életmódot követtek, hanem azért, mert nem fogadták be és elutasították az idegeneket.
A hosszú munkafolyamat alatt számos ilyen és ehhez hasonló történet került felszínre. Mivel ez a projekt eredetileg is úgy indult, hogy egy animációs filmsorozat is készüljön belőle, a történeteket úgy kellett megírni, hogy a film 4 perces epizódjai alatt felolvashatóak legyenek. Nehéz volt például megoldani, hogy amikor 40 napig esik, az beleférjen 4 percbe, évekig tartott ez a munka is. És anekdotaszintű, de tanulságos történet az is, hogy a munkafolyamatban résztvevők mindegyikének meg kellet küzdeni a szöveg értelmezésével. Az animációkat készítő fiatal stáb azonban képtelennek bizonyult Ábrahám áldozatának elfogadására. Erős kéz kívánkozott a munka továbblendítésére.
A sorozatot, mely végül elkészült, André Dussolier csodálatos hangja és Benjamin Ribolet zenéje gazdagítja. Részleteket láthatunk belőle az interneten, a könyv mellékleteként is kapható, és oktatási segédanyag is készült belőle iskolák számára beszélgetésindító célzattal. Önállóan nem beszerezhető, mozikban nem forgalmazták.
„Ez a könyv a reményről szól, ezért volt érdekes dolgozni vele” foglalja össze mondandóját S. Bloch.
Nem csak a könyv aratott sikert szerte a világban, de a belőle készült kiállítás is. Párizs, Villeneuve-lès-Avignon, Krakkó és Tokyó után legközelebb Svájcba, majd Bogotába készülnek vele. Mindenütt más és más formában lát napvilágot.
Íme egy példa

Budapesti látogatása óta két könyvét várjuk nagyon, ezeken dolgozik most (többek között, mert természetesen mindig rengeteg dolgot csinál egyszerre): az egyik természetesen a Biblia folytatása, a másik pedig egy önéletrajzi könyv. Az, hogy Frédéric Boyer rá tudta venni, hogy folytassák a Bibliát az Újtestamentummal, valóságos csoda.
„Eredetileg csak az Ótestamentum történetei érdekeltek, ehhez van közöm. De nem tudtam nemet mondani Frédéricnek. Most azon dolgozunk, hogy Jézus életét is elmeséljük. Elöljáróban annyit tudok mondani róla, hogy az az elképzelés, hogy szakítsunk Jézus légies, hosszú hajú, szakállas, földfeletti ábrázolásával. Ennek a Jézusnak nem lesz köze a szandálos filmek vagy Mel Gibson Jézus ábrázolásához. Jézus olyan volt, mint mi. Egy közülünk. A személyesség, a közvetlenség üzenetét próbáljuk majd átadni. De hogy ezt hogyan valósítjuk meg, még magam sem tudom.”
Az önéletrajzi könyv saját családjának történetét meséli el. Egy olyan alsace-i családét, akinek története szorosan összefonódott Európa történetével.
„Bár a családom soha nem költözött sehova, a nagyszüleim a német hadseregben szolgáltak az első, az apám pedig a francia hadseregben a második világháborúban. Országot váltunk anélkül, hogy megmozdulnánk. Benne van ebben Európa történelmének egész őrülete. Magyarország is ismeri ezeket a történeteket. Harminc éve jár a fejemben ez a könyv. Most Marie Deplechin, aki egyébként egy nagyon vagány nő, segített nekem a történetek megírásában. A rajzok még hiányoznak hozzá, de őszre az is elkészül”.

A szerző illusztrálásával magyarul eddig az alábbi könyvek jelentek meg:
Rebellisek enciklopédiája - Ádáz kölykökből lázadók, Sanoma (írta: Anne Blanchard, Francis Mizio, 2010.)
Mihasznák enciklopédiája - Komisz kölykökből zsenik, Sanoma (írta: Anne Blanchard, Jean-Bernard Pouy, 2015.)
Az ellenség, Csimota (írta: David Cali, 2016.)
Eltűnt a tanárunk!, Nyomozás a suliban 1. (írta: Jean-Philippe Arrou-Vignod, 2018.)
Rejtély a szertárban, Nyomozás a suliban 2. (írta: Jean-Philippe Arrou-Vignod, 2018.)

Budapest, 2018. március (László Kinga)

2017.05.16.

2017. Tavaszi irodalmi programjaink

Fred Paronuzzi, író, gimnáziumi irodalom- és angoltanár a Latitudes könyvesbolt vendége volt március 4-én, szombaton, ahol László Kinga, a könyvesbolt munkatársa kérdéseire felelt. Elmesélte, mikor és hogyan kezdett el regényeket írni, majd beszélt első, „10 ans et ¾” című, önéletrajzi regényéről. Arról is mesélt a közönségnek, miért fontosak számára az olyan húsbavágó és nehéz témák, mint az emigráció, a bevándorlás, a rasszizmus, a homoszexualitás, a homofóbia vagy a halálbüntetés. Beavatta a közönséget amerikai halálraítéltekkel folytatott levelezésébe, megmutatott néhány levelet is. Végül két regényéből (Un cargo pour Berlin, Mon pere est américain) részleteket olvasott fel.

Március 25-én, szombaton, a budapesti Francia Intézet nyílt napján „Játsszunk a könyvekkel” címmel Philippe Brasseur előadását hallhatta a közönség a Latitudes könyvesboltban. Philippe Brasseur, író, illusztrátor, és ahogy magát szívesen nevezi „ötletelő”, számos könyv szerzője, mint az „1001 activités autour du livre”, „Manuel de pensée géniale” és az „Eurek’art”, melyek megtalálhatók a Latitudes könyvesboltban.

Armel Job, francia nyelvű belga szerző március 30-án, az Egy könyv – egy bor című program keretében látogatott el a Latitudes könyvesboltba. Armel Job hosszasan mesélt Belgiumról, a gyermekkoráról, és azokról a témákról, amelyekből regényei táplálkoznak. Legjelentősebb regényei: „Tu ne jugeras point”, amely 2011-ben elnyerte a belgiumi gimnazisták irodalmi díját, „Loin des mosqués, „Et je serai toujours avec toi”, „De regrettables incidents”. Erre az alkalomra a Gourmet de Bordeaux ínyencbolt választása egy 2009-es évjáratú Castillon Cotes de Bordeaux, Chateau Rochers Bellevue bor volt.

Nina Yargekov április 13-án este, az Egy könyv- egy bor című program keretében tisztelte meg jelenlétével a Latitudes könyvesbolt munkatársait és vendégeit. Nina Yargekov legutóbbi, Double nationalité (Kettős állampolgárság) című regényéről mesélt a közönségnek, és válaszolt Oszkó Edina, a könyvesbolt munkatársa kérdéseire. A regény humorosan és mélyrehatóan beszél a kettős identitás, kettős kultúra és a kétnyelvűség kérdéséről, gazdagságáról és az olykor ebből fakadó frusztrációról. Nina Yargekov elmesélte, hogyan változott a regénye az alatt a tíz év alatt, ameddig készült, hogy miért döntött az egyes szám második személyű elbeszélő mellett, és beszélt saját kettős, magyar-francia identitásáról, és arról, miért költözött Budapestre. A szerző kérésére magyar vörösbort kóstolhatott a közönség: a Gourmet de Bordeaux ínyencbolt egy 2008-as évjáratú Syrah-t választott az egri Attila Pincéből.

A 6. Kis Könyves Éj április 21-én, pénteken volt. Erre az alkalomra a Latitudes könyvesbolt két szerzőt hívott meg.
Vincent Cuvellier, ifjúsági könyv szerző, aki nemrég publikálta két utóbbi regényét („Je ne suis pas un auteur jeunesse” ,„Mon fils”) László Kinga kérdéseire felelt. Megtudhattuk, hogy Vincent Cuvellier könyvesboltot nyitott Brüsszelben, a Les gros mots-t, ahová írókat, illusztrátorokat hív meg. Elmesélte, milyen nagy hatást gyakoroltak rá a magyar illusztrátorok, különösen Reich Károly, akinek számos könyvét beszerezte budapesti antikváriumokban. Aktualitásként szóba került a „Les présidents de la Rébulique” (Köztársasági elnökök) című történelmi, de egyben nagyon is személyes hangvételű, humoros és olvasmányos könyve is. Vincent Cuvellier az írás mellett rendkívül fontosnak tartja a könyvkészítés többi részét is, úgy, mint az illusztrációt, a borítót, azaz a könyvet, mint tárgyat. Majd számos részletet olvasott fel legutóbbi könyvéből, a „Mon fils” („Fiam”) című regényből.
Vincent Cuvellier, akinek budapesti látogatását a Latitudes könyvesbolt szervezte és a Centre National du Livre támogatásával a költségeit állta, ellátogatott a budapesti francia iskolába is.

A beszélgetés után a résztvevők a Gourmet de Bordeaux által készített zöldségkrémes, pástétomos és szárazkolbászos falatokat és a Latitudes könyvesbolt munkatársai pogácsáját kóstolhatták meg.

Olivier Bourdeaut, a „Merre jársz, Bojangles” című regény szerzője Franciaországot képviselte a Budapesti elsőkönyvesek fesztiválján. Regénye eddig 300.000 példányban kelt el. A beszélgetést a regény magyar fordítója, Tótfalusi Ágnes vezette, aki először is a regény nagy sikeréről, írói terveiről és éppen készülő regényéről kérdezte. Olivier Bourdeaut hosszasan mesélt a regény megjelenése előtti nehézségeiről, egy korábbi regényéről, amelynek nem sikerült kiadót találnia, majd a „Merre jársz, Bojangles?” írásáról, amely valójában a második regénye. A beszélgetés végén a szerző részleteket olvasott fel regényéből, majd válaszolt a közönség kérdéseire, és éjfélig dedikálta könyvét.

A világon a leghíresebb magányos cowboy ebben az évben ünnepli 70. születésnapját. Ebből az alkalomból a Lucky Luke sorozat utolsó számának, Az ígéret földjének szerzője, Jul volt a Latitudes Könyvesbolt meghívottja a május 11-i Egy könyv – egy bor program keretében. Jul kínai történelmet tanított és illusztrátorként is dolgozott. Első képregénye, „Il faut tuer José Bové” (Öljük meg José Bové-t), amely 2005-ben jelent meg, nagy siker lett, éppúgy, mint a következő albumai, „La croisade s’amuse”, „Le guide du Moutard pour survivre a 9 mois de grossesse”. Erre az alkalomra a Gourmet de Bordeaux ínyencbolt választása egy 2014-es évjáratú Saint-Mont Hat-Trick volt.

Budapest, mai 2017 (Flora Dubosc, ford. Oszkó Edina)